Elhunyt orvosi iratai a biztosítóhoz: ki kérheti ki?

A halotti anyakönyvi kivonatot mindenki várja a biztosító iratlistáján. Ami sokakat meglep, az a lista következő néhány sora: „a halál okát igazoló orvosi irat”, „kórházi zárójelentés másolata”, „háziorvosi igazolás a betegség kezdetéről”. A gyászoló hozzátartozó ekkor szembesül két kérdéssel: jogosult-e egyáltalán kikérni a kórházból az édesanyja, a férje orvosi iratait – és miért kell ez egyáltalán a biztosítónak, ha a haláleset ténye nem kérdés? Alkuszként azt látom, hogy a kegyeleti ügyek egy része nem a biztosítónál, hanem itt akad el. Ez a cikk a jogi alapot, a gyakorlati menetet és a kötéskor aláírt titoktartás alóli felmentés szerepét járja körül; az iratok teljes listáját az irat-lista, a hatósági iratokat a halotti anyakönyvi kivonat cikk mutatja be.

Röviden:

Az Eütv. 24. § (11) bekezdése szerint a beteg halála után törvényes képviselője, közeli hozzátartozója és örököse írásos kérelemre megismerheti a halál okával összefüggő és a halált megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos adatokat, betekinthet a dokumentációba és másolatot kaphat róla.
A biztosító nem kíváncsiságból kér orvosi iratot: a várakozási időn belüli, betegséggel összefüggő halálnál, a közlési kötelezettség ellenőrzésénél és a baleseti többletszolgáltatásnál a halál oka dönti el, mi a biztosítási esemény – a hazai feltételek ezért kérik a halottvizsgálati bizonyítvány és a kórházi zárójelentések másolatát.
A kötéskor aláírt, orvosi titoktartás alóli felmentés arra szolgál, hogy a biztosító a kezelőorvostól és a kórháztól maga kérhesse az adatokat; a Bit. szerint egészségügyi adatot csak az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelhet – ez a nyilatkozat a halál után is a család terhét csökkenti.

Miért kér a biztosító orvosi iratot, ha a haláleset nem vitás?

Mert a kegyeleti biztosításnál nem a haláleset ténye, hanem a jellege dönt arról, mi jár. A hazai feltételek jellemzően három helyzetben kérnek orvosi dokumentációt. Az első a várakozási idő: ha a haláleset a szerződés első időszakában következett be, a biztosító azt vizsgálja, betegség vagy baleset okozta-e, mert a betegségi halálra ilyenkor csökkentett szolgáltatás vagy díjvisszatérítés járhat, a balesetire jellemzően a teljes összeg. A második a közlési kötelezettség: a Ptk. 6:452. §-a szerint a kötéskor a lényeges körülményeket közölni kell, és ha a halál egy elhallgatott, már a kötés előtt fennálló betegséggel függ össze, a biztosító kötelezettsége nem áll be – kivéve, ha a Ptk. 6:482. §-a szerinti öt év már eltelt. Ehhez a biztosítónak látnia kell, mikor kezdődött a betegség, ezért kéri a háziorvosi igazolást vagy a korábbi leleteket. A harmadik a baleseti elem: ha a szerződésben baleseti többletszolgáltatás van, a baleseti eredetet a halottvizsgálati bizonyítvány, a kórházi zárójelentés vagy a boncolási jegyzőkönyv igazolja. A várakozási idő letelte utáni, természetes halálnál a biztosítók jellemzően megelégednek a halotti anyakönyvi kivonattal és a halottvizsgálati bizonyítvány másolatával – egy hazai feltétel iratlistájában is ez a két tétel áll elöl, a kórházi zárójelentés csak akkor kerül sorra, ha a halál oka vagy időpontja miatt szükséges. A részletek a mikor nem fizet cikkben.

Ki jogosult kikérni az elhunyt dokumentációját? Az Eütv. válasza

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 24. § (11) bekezdése szerint a beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse – írásos kérelme alapján – jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint arról másolatot kapni. Ebből három dolog számít a biztosítási ügyben. Először: a jogosultak köre széles. A közeli hozzátartozó fogalmát maga az Eütv. adja meg (3. § r) pont): házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülő, testvér és élettárs – az élettárs tehát itt, a Ptk. általános közeli hozzátartozó-fogalmától eltérően, benne van a körben. Az örökös is jogosult, de az örökösi minőséget a hagyatékátadó végzéssel lehet igazolni, ami hónapokkal később születik – ezért a gyakorlatban a közeli hozzátartozói út a gyorsabb. Másodszor: a jog nem az egész kórtörténetre, hanem a halál okával összefüggő és a halált megelőző gyógykezelés adataira szól – pont arra, amit a biztosító kér. Harmadszor: írásos kérelem kell, amelyhez az intézmények a halotti anyakönyvi kivonat másolatát és a rokoni kapcsolat igazolását – születési vagy házassági anyakönyvi kivonatot, élettársnál nyilatkozatot – kérik. Érdemes tudni, hogy az adatvédelmi törvény (Infotv.) külön utat is ad: aki életében közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmaz valakit, az a halálát követő öt éven belül a hozzáférési jogot is gyakorolhatja; ilyen meghatalmazás nélkül a hozzátartozó adatvédelmi alapon nem kérhet hozzáférést – a biztosítási ügyben tehát az Eütv. fenti szabálya a járható út.

Mit kérjen, kitől – és mire számítson?

A biztosító listáján szereplő iratok más-más helyen keletkeznek. A kórházi zárójelentést az utolsó ellátást végző kórház adja ki; sok intézménynek van betegdokumentáció-kikérési nyomtatványa és külön ügyintézési rendje az elhunytak iratainál, ezt az intézmény honlapján vagy jogi, adatvédelmi osztályán érdemes keresni. A halottvizsgálati bizonyítványt a halottvizsgálatot végző orvos állítja ki a halottvizsgálatról szóló 351/2013. Korm. rendelet szerint, a család példánya gyakran a temetkezési szolgáltatón keresztül kerül elő; ha nincs meg, a kiállító orvostól vagy a kórháztól kérhető másolat. A háziorvosi igazolást – a biztosítók saját nyomtatványán, a betegség kezdetéről és a kezelésekről – a háziorvos tölti ki; ez a leggyakoribb elakadási pont, mert a háziorvos nem mindig tudja, kinek adhatja ki, ezért vigye magával az Eütv. 24. § (11) bekezdésére hivatkozó írásos kérelmet és a rokonságot igazoló iratot. A másolatkészítés költségéről az intézmény tájékoztatója ad felvilágosítást; a kiadás időigénye intézményenként eltér, ezért az igényt a biztosítónál akkor is jelentse be, ha az orvosi iratok még folyamatban vannak – a hiánypótlás megszokott menet.

A titoktartás alóli felmentés: mire írta alá kötéskor?

A kegyeleti ajánlat egészségi nyilatkozatának végén szinte mindig ott van egy külön bekezdés: a biztosított felmenti a kezelőorvosait és az egészségügyi intézményeket az orvosi titoktartás alól a biztosítóval szemben. Az Eütv. 25. §-a szerint a beteget orvosi titoktartás védi, és ő rendelkezhet arról, ki kaphat felvilágosítást az egészségi állapotáról; a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 135. §-a pedig kimondja, hogy a biztosító az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A felmentés tehát nem formaság: ez az a nyilatkozat, amelynek alapján a biztosító a szolgáltatási ügyben maga fordulhat a kórházhoz és a háziorvoshoz, és nem a családnak kell minden iratot összegyűjtenie. A gyakorlat biztosítónként eltér – van, ahol a biztosító él ezzel a lehetőséggel és orvosszakértője közvetlenül kér adatot, van, ahol elsősorban a hozzátartozótól várja az iratokat –, de a nyilatkozat mindkét esetben megnyitja az utat; a biztosítók a gyakorlatban a biztosított halála után is erre alapozva kérnek adatot, mert ő adta életében. Ha a kötéskor ez a nyilatkozat hiányzik, a biztosító adatvédelmi okból jellemzően nem fordulhat közvetlenül az intézményekhez, és az iratok beszerzése a családra marad. Ugyanazon a lapon áll az őszinte egészségi nyilatkozat is – arról a közlési kötelezettség cikk ír.

Ha az intézmény nem adja ki, vagy a biztosító tovább kér

Az intézmények óvatossága érthető, de a törvény egyértelmű: az írásos kérelemre, a jogosultság igazolásával a halál okával összefüggő dokumentációt ki kell adni. Ha elutasítják, kérjen írásos indoklást, és hivatkozzon az Eütv. 24. § (11) bekezdésére; segítséget a betegjogi képviselő – az Integrált Jogvédelmi Szolgálat munkatársa – adhat, adatvédelmi kérdésben pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz lehet fordulni. A biztosító oldalán más a helyzet: ha a benyújtott iratok után további orvosi dokumentációt kér, kérdezze meg, pontosan mit és miért – ebből derül ki, melyik irat dönt. A Ptk. 6:453. §-a szerint a bejelentés késedelme csak akkor jár jogkövetkezménnyel, ha emiatt lényeges körülmény kideríthetetlenné válik, az iratok utólagos pótlása tehát önmagában nem veszélyezteti az igényt. Elakadt vagy vitás ügynél az Ön megbízásából segítek, amiben tudok – például abban, hogy a biztosító kérése melyik feltételponton alapul, és melyik iratot melyik intézménytől érdemes kérni; jogi képviseletet nem látok el, és az iratok kikérését a család nevében nem tudom átvenni. A tipikus elakadásokról a gyakori elakadások cikk ad áttekintést.

Mit tegyen előre – és mit akkor?

Előre, még a kötésnél: töltse ki őszintén az egészségi nyilatkozatot, írja alá a titoktartás alóli felmentést, és a „papírok egy helyen” mappába írja be a háziorvos nevét és rendelőjét, valamint azokat az intézményeket, ahol tartósan kezelik – a család így tudja, hova forduljon. Akkor, ha megtörtént: kérje el a kórházból a zárójelentést már az iratok átvételekor, tegye el a halottvizsgálati bizonyítvány példányát, és a biztosítói bejelentéssel ne várja meg az orvosi iratokat. A biztosító csak arra fizet, ami a szerződésében biztosítási esemény – az orvosi irat pont azt bizonyítja, hogy ez az esemény bekövetkezett.

Kérdés a saját helyzetére szabva? Beszéljük meg nyugodtan – 20 perc, díjmentesen →

Források

A cikk tájékoztató jellegű, általános információkat tartalmaz, nem minősül ajánlattételnek vagy biztosítási tanácsadásnak. A biztosítási szerződések pontos tartalmát a biztosítók mindenkori szerződési feltételei határozzák meg. Az egészségügyi adatok megismerésére vonatkozó rész általános jogi tájékoztatás; a konkrét intézmény eljárási rendje és a hatályos jogszabályok az irányadók, vitás esetben betegjogi képviselő vagy ügyvéd iránymutatása.

A biztosító zárójelentést kér: ki kérheti ki az elhunyt egészségügyi iratait?