Egyre több idős ember tölt hónapokat a külföldön élő gyermekénél, utazik nyugdíjasként, vagy költözik ki végleg. Ha a haláleset ott következik be, a családnak egyszerre két kérdésre kell választ találnia, és a kettő nem ugyanaz: fizet-e a kegyeleti biztosítás, ha nem Magyarországon történt a haláleset – és ki fizeti a hazaszállítást, amelynek költsége önmagában is jelentős lehet? Alkuszként azt látom, hogy a két kérdést sokan összemossák: azt hiszik, a kegyeleti biztosítás „intézi” a hazaszállítást, vagy épp fordítva, hogy külföldi halálesetre nem is fizet. Egyik sem igaz. Ez a cikk a területi hatályról, a hazaszállítás valós költségviselőiről, a konzul szerepéről és az iratokról szól; a külföldön élő családtagok ügyintézési kérdéseiről a külföldön élő család cikk ír.
A kegyeleti biztosítás jogilag életbiztosítás, és a hazai feltételek területi hatálya jellemzően nem szűkül Magyarországra. Egy hazai kegyeleti feltétel például így fogalmaz: „A Biztosító kockázatviselése a Föld teljes területén bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.” Ez a megfogalmazás a piacon jellemző, de nem törvényi kötelezettség, ezért a saját szerződésében a „területi hatály” pontot érdemes megnézni – biztosítónként eltérhet, és egyes baleseti kiegészítők más szabályt követhetnek. Ha a hatály a világ egészére szól, a fix összeg külföldi halálesetnél ugyanúgy jár, mint itthon; a szerződés kizárásai és mentesülési okai – például háborús vagy terrorcselekmény, ittas állapottal összefüggő esemény – természetesen külföldön is élnek, ahogy a várakozási időn belüli betegségi halálra járó csökkentett szolgáltatás szabálya is; ezekről a mikor nem fizet cikk szól. Fontos, hogy a kegyeleti biztosítás nem a temetés helyéhez kötött: a biztosító nem azt vizsgálja, hol és hogyan lesz a búcsú, hanem a haláleset tényét és körülményeit, és a kedvezményezettnek fizet, aki az összeget szabadon használhatja fel – akár külföldi temetésre, akár hazaszállításra, akár itthoni szertartásra.
A hazaszállítás költsége a legnagyobb félreértés forrása, ezért érdemes sorba venni, ki nem fizeti. A kegyeleti biztosító nem: a kegyeleti biztosítás fix összeget ad, hazaszállítási szolgáltatást vagy külön költségtérítést a hazai termékek jellemzően nem tartalmaznak – az összeg ráfordítható, de nem nő attól, hogy a szállítás drágább, mint egy itthoni temetés. A konzuli szolgálat sem: a külképviselet értesíti a hozzátartozót, kérésre segít a kapcsolatfelvételben a halottszállítást végző szervezettel, és kiállítja a halottszállítási engedélyt, de a szállítás és a temetés költségét nem viseli, és hagyatéki eljárást sem kezdeményez. Az európai egészségbiztosítási kártya (EHIC) sem: az orvosilag szükséges állami egészségügyi ellátásra szól, hazaszállításra nem. Aki jellemzően fizet, az az utasbiztosítás – a hazai utasbiztosítások szolgáltatásai közt szerepel az elhunyt hazaszállítása vagy a helyi temetés költsége, a szerződés limitjéig –, csakhogy utasbiztosítás csak akkor él, ha megkötötték, az utazás időtartamára szól, és több terméknél életkori felső határ vagy idős korban emelt díj tartozik hozzá. A tartósan külföldön élő szülőnél ez a fedezet rendszerint hiányzik. Ha nincs utasbiztosítás, a hazaszállítás a családot terheli; a kegyeleti összeg ilyenkor a legnagyobb segítség, és épp ezért érdemes a biztosítási összeg méretezésénél erre a lehetőségre is gondolni. Van egy gyakori, olcsóbb út is: a helyi hamvasztás és az urna hazahozatala – ehhez a külképviselet tájékoztatása szerint konzuli engedély nem szükséges, bár a temető kérésére egy külképviseleti „No objection” (kifogást nem emelő) nyilatkozat beszerzése ajánlott lehet.
A holttest külföldről Magyarországra szállításához a magyar külképviselet hatósági engedélye szükséges. A kérelemhez a külképviselet tájékoztatása szerint az elhunyt adatai, a halál oka, a szállítás útvonala és módja, a külföldi halottvizsgálati bizonyítvány, közegészségügyi igazolás és a magyarországi temető befogadó nyilatkozata kell; az eljárás díjköteles, és időpontfoglalással zajlik. A szállítást magát nemzetközi halottszállításra felkészült temetkezési vállalkozó végzi – a hazai oldalon a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény végrehajtási rendelete, a 145/1999. Korm. rendelet szabályozza a halottszállítás feltételeit. A gyakorlatban a család két úton indulhat: a külföldi ország temetkezési szolgáltatóját bízza meg, aki a magyar partnerrel együtt szervezi a szállítást, vagy hazai szolgáltatót, amelyik a külföldi oldalt is vállalja. A választásnál a temetkezési szolgáltató cikk szempontjai érvényesek, egy kiegészítéssel: kérjen írásos, tételes ajánlatot, mert a nemzetközi szállításnál a díj több elemből – helyi ügyintézés, szállítókoporsó, légi vagy közúti fuvar, hazai átvétel – áll össze.
A szolgáltatási igény bejelentése külföldi halálesetnél ugyanúgy megy, mint itthon, csak több az irat, és több az idő. A hazai kegyeleti feltételek külföldön bekövetkezett halál esetén jellemzően a külföldi okirat hiteles fordítását kérik – egy hazai feltétel szavaival „a halál körülményeiről a külföldi hatóság által kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordítását” –, a fordítást tehát a családnak kell elkészíttetnie; hiteles fordítást Magyarországon, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) készít. A külföldi halotti anyakönyvi kivonatot a biztosítók jellemzően elfogadják fordítással, de előfordul, hogy a hazai anyakönyvezést is kérik; ez biztosítónként eltér, ezért a bejelentésnél érdemes rákérdezni, mielőtt a család feleslegesen vár. A hazai anyakönyvezés – a külföldi haláleset magyar anyakönyvbe vétele – a külképviseleten vagy itthon kérhető; a kérelemhez a külföldi kivonat – az országtól függően felülhitelesített vagy Apostille-tanúsítvánnyal ellátott, EU-tagállamból jellemzően felülhitelesítés nélkül elfogadott – példánya, az elhunyt születési anyakönyvi kivonata, állampolgárságának és családi állapotának igazolása kell, és hetekig-hónapokig tarthat. Ezért a legfontosabb tanács: a bejelentést ne halassza az iratok teljes összegyűjtéséig. A feltételek a bejelentésre jellemzően rövid határidőt adnak, de az igény utólag pótolt iratokkal is kiegészíthető – jelentse be a halálesetet a biztosító szolgáltatási vonalán, és küldje az iratokat, ahogy megérkeznek. A halottvizsgálati bizonyítvány külföldi megfelelőjét, a kórházi iratokat és a halál okát igazoló okiratot is kérheti a biztosító, különösen a várakozási időn belüli halálesetnél. Az itthoni iratok rendjéről a halotti anyakönyvi kivonat cikk szól.
Aki hosszabb időre vagy véglegesen külföldre költözik, annak a kegyeleti szerződése jellemzően fennmarad – a díjfizetés folytatódik, és a fedezet a területi hatály szerint él. Két dolgot azonban a szerződő nem ruházhat át senkire: a lakcím és az elérhetőség változásának bejelentését, valamint a kedvezményezett-jelölés karbantartását. Ha a biztosító levelei egy elhagyott magyar címre mennek, a díjfelszólítás is oda érkezik, és a díjfizetés megszakadásának következményei a családot lepik meg. Érdemes végiggondolni azt is, hogy a kedvezményezett hazai vagy külföldi bankszámlára kéri-e a kifizetést: a forintban kötött szerződésnél a biztosító forintban teljesít, a külföldi utalás költsége és átváltása a feltételtől és a banktól függ. Mindkettőről az adatváltozás cikk ír.
Előre: a „papírok egy helyen” mappába kerüljön be a kegyeleti kötvény mellé az utasbiztosítás kötvénye, ha van, a külföldi tartózkodás címe és a legközelebbi magyar külképviselet elérhetősége, valamint egy mondat arról, mit szeretne a biztosított – hazaszállítást, helyi temetést vagy hamvasztást és az urna hazahozatalát. Ez a mondat a legnehezebb napokban többet ér bármelyik iratnál. Akkor, ha megtörtént: értesítse a külképviseletet, kérjen a helyi hatóságtól halotti anyakönyvi kivonatot több példányban, bízzon meg nemzetközi szállításban jártas szolgáltatót, és jelentse be az igényt a biztosítónál – az iratokat utólag is lehet pótolni. Elakadt vagy vitás ügynél az Ön megbízásából segítek, amiben tudok, például abban, hogy a biztosító pontosan melyik külföldi iratot és milyen formában fogadja el. A biztosító csak arra fizet, ami a szerződésében biztosítási esemény – külföldön is, de csak a szerződés szerint.
Kérdés a saját helyzetére szabva? Beszéljük meg nyugodtan – 20 perc, díjmentesen →
Díjmentes, kötelezettség nélküli beszélgetés, az Önök tempójában. A végén tisztán látja a lehetőségeket – a döntés pedig az Öné marad.