Az élet hozhat olyan hónapokat, amikor a díj kifizetése nehézzé válik. A szerződés ilyenkor nem omlik össze azonnal – de a szabályokat érdemes előre ismerni, mert az első években nagyobb a tét.
A biztosító írásbeli felszólításában harmincnapos póthatáridőt tűz (Ptk. 6:449. §); a feltételek ennél hosszabb türelmi időt is adhatnak. A védelem akkor marad fenn, ha az elmaradt díj ezen belül megérkezik; ha nem, a szerződés – ahol nincs mód automatikus díjmentes leszállításra – jellemzően az esedékesség napjára visszamenő hatállyal szűnik meg. A legjobb, amit ilyenkor tenni lehet: nem megvárni a végét, hanem jelezni – a megoldások köre időben szélesebb.
Ha a póthatáridő is eltelt, a szerződés sorsa attól függ, mennyi díj gyűlt már össze. A legtöbb terméknél egy bizonyos idő után az elmaradás nem megszűnést, hanem automatikus díjmentes leszállítást hoz: a szerződés él tovább, de a biztosítási összeg a feltételekben rögzített, kisebb szintre csökken, és az értékkövetés jellemzően leáll. Ez védőháló – nem ideális állapot, de nem is a védelem vége.
Őszintén: az első években – amíg a feltételekben meghatározott mennyiségű díj nem gyűlt össze – az elmaradó díjfizetés a szerződés kifizetés nélküli megszűnését hozhatja. A határ termékenként eltér (a piacon jellemzően az első néhány év). Ezért fontos, hogy a díj az elején biztosan vállalható legyen – jobb kisebb összegű, de stabilan fizethető szerződés, mint nagyobb, amely az első nehéz hónapban megbicsaklik.
A megszűnt vagy leszállított szerződés jellemzően meghatározott időn belül helyreállítható az elmaradt díjak pótlásával – a piacon jellemzően néhány hónapos ablakban, biztosítónként eltérő feltételekkel; van, ahol a biztosító újra elbírálhatja a kockázatot. A gyakorlati teendőket – kihez forduljon, milyen sorrendben – a díjfizetési nehézség-cikk szedi össze.
Kérdése van a saját helyzetükre? Beszéljük meg nyugodtan – 20 perc, díjmentesen →
Díjmentes, kötelezettség nélküli beszélgetés, az Önök tempójában. A végén tisztán látja a lehetőségeket – a döntés pedig az Öné marad.