Én fizettem a temetést, a testvéreim nem: visszakapom a hagyatékból?

Az egyik gyermek intézi és fizeti a temetést, a többiek nem szállnak be – „majd a hagyatékból”, „nekem most nincs”, vagy egyszerűen csend. Ez a helyzet a gyász heteiben az egyik leggyakoribb családi sérelem, és jogi kérdés is: visszakapja-e a hagyatékból az, aki fizetett? A rövid válasz: a törvény az ő oldalán áll, a temetési költség a hagyatéki tartozások élén áll. A hosszabb válasz arról szól, hogy a „papíron jár” és a „ténylegesen megkapja” között mennyi eljárás, idő és családi feszültség van – és hogy miért előzi ezt meg a rendezett kegyeleti biztosítás.

A temetési költség: elsőhelyi hagyatéki tartozás

A Ptk. 7:94. § (1) bekezdése sorolja fel a hagyatéki tartozásokat, és a lista első helyén az örökhagyó illő eltemetésének költségei állnak – ezt követik a hagyatéki költségek és az eljárás költségei, az örökhagyó tartozásai, a kötelesrész, végül a hagyomány és a meghagyás. A Ptk. 7:95. §-a szerint, ha a hagyaték a tartozásokra nem elegendő, azokat ebben a sorrendben kell kielégíteni: a temetési költség tehát megelőzi a bankhitelt, a rezsitartozást és a rokonok követeléseit is. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) 6. §-a ugyanezt „hagyatékátadási teherként” nevesíti. Két korlátra figyeljen. Az „illő” szó nem díszítő jelző: a bírói gyakorlat szerint a szokásos, az elhunyt körülményeihez és a helyi gyakorlathoz mért költség jár – a különleges, a hagyaték nagyságához képest aránytalan kiadás azon felüli része a fizető sajátja marad. És a jog a hagyatékkal szemben áll fenn: ha a hagyaték üres, a törvényi elsőbbség nem teremt pénzt.

Hogyan érvényesíthető a hagyatéki eljárásban?

Aki a temetést fizette, a Hetv. fogalmai szerint hagyatéki hitelező: az a személy, aki a hagyatékátadási teher megfizetése iránti igényét az eljárásban bejelenti. A gyakorlati sorrend: gyűjtse össze a számlákat – temetkezési szolgáltató, sírhely, kellékek, szertartás, tor észszerű mértékben –, és jelentse be az igényt a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnél, lehetőleg még a hagyatéki tárgyalás előtt; az eljárás első lépése a jegyző hagyatéki leltára, már ott is jelezheti, hogy hitelezői igénye lesz. Ha az örökösök az igényt elismerik, az a hagyatékátadó végzésben megjelenik, és a hagyatékból kielégíthető. Ha vitatják – az összeget, az „illő” mértéket vagy azt, hogy ki fizette –, az a Hetv. szerint másodlagos öröklési vita: a közjegyző ilyenről nem dönt, azt bíróság előtt lehet érvényesíteni. Ha az eljárás már lezárult, a követelés az örökösökkel szemben áll fenn: a Ptk. 7:96. §-a szerint az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és hasznaival felel, és ha ezek már nincsenek a birtokában, öröksége erejéig egyéb vagyonával is. A szükséges iratokról a halotti anyakönyvi kivonat és iratok cikk ad listát.

És ha Ön is örökös? A testvérek közötti elszámolás

A tipikus helyzetben a fizető gyermek maga is örökös. Ilyenkor a temetési költség levonása a hagyatékból azt jelenti, hogy először az ő igénye térül meg, és a maradékon osztoznak – a testvérek tehát nem „adnak” neki semmit, csak a hagyaték előbb kiegyenlíti a közös kötelezettséget. Ha a hagyaték kevés vagy semmi, a helyzet nehezebb: a temetőkről szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. §-a szerint a közeli hozzátartozók a törvényes öröklés rendje szerint kötelesek a temetésről gondoskodni – a testvérek azonos helyen állnak –, a köztük való megosztásra viszont a törvény nem ad képletet. A gyakorlatban marad az egyezség, a közjegyző előtti megállapodás, végső esetben a per, amely jellemzően többe kerül a családnak, mint a vitatott összeg. Hogy a gyász körüli pénzviták hogyan alakulnak, és mit lehet előre megbeszélni, arról a ha vita van a családban és a családi teherviselés cikkek szólnak.

Miért előzi meg ezt a kegyeleti biztosítás?

A kegyeleti biztosítás a kedvezményezettnek fizet, fix összeget, a bejelentés és a szükséges iratok beérkezése után – nem a hagyatéki eljárás végén. A kedvezményezettnek járó összeg jellemzően nem része a hagyatéknak, így nem kell érte közjegyzőhöz menni, nem kell hozzá a testvérek elismerése, és nem függ attól, mennyi maradt az elhunyt számláján. Ha a szerződő az a gyermek, aki a temetést várhatóan intézi, és ő a kedvezményezett, a kör bezárul: aki fizet, az kapja a forrást. Ez nem old meg minden családi feszültséget, de az egyik legfájóbb vitát – ki fizette a búcsút és ki nem – leveszi a napirendről. A kifizetés menetéről és a jelölés szabályairól a ki kapja a pénzt cikk ír.

Mit tegyen most, ha már benne van?

Három gyakorlati lépés. Tegye egy mappába a temetés összes számláját és a kifizetést igazoló bizonylatokat, lehetőleg az Ön nevére szóló számlákkal. Jelezze a hagyatéki leltárt készítő jegyzőnél, majd a közjegyzőnél, hogy hagyatéki hitelezői igényt jelent be – ne várja meg a hagyatékátadó végzést. És beszéljen a testvérekkel, mielőtt a közjegyző elé kerül az ügy: egy elismert igény a végzésbe kerül, egy vitatott igény bíróságra. Jogi tanácsot nem adok, egyedi ügyben ügyvéd vagy közjegyző az illetékes; amit alkuszként tudok, az a következő búcsúra vonatkozik: ha a családban van még, akiről gondoskodni kell, a kegyeleti fedezet és a jól megválasztott kedvezményezett ezt a cikket a jövőre nézve feleslegessé teheti.

Kérdése van a saját helyzetükre? Beszéljük meg nyugodtan – 20 perc, díjmentesen →

Források

• Ptk. 7:94. § – hagyatéki tartozások (az örökhagyó illő eltemetésének költségei), 7:95. § – a kielégítés sorrendje, 7:96. § – az örökös felelőssége a hagyatéki tartozásokért
• 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról (Hetv.) – 6. § (1) b) hagyatékátadási teher, e) hagyatéki hitelező, j) másodlagos öröklési vita
• 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről – 20. § a temetésre kötelezettek sorrendje

Kapcsolódó cikkek

• Kegyeleti biztosítás és hagyaték: mi tartozik hová?
• Ha vita van a családban – tényszerűen a nehéz helyzetekről
• Ki kapja a pénzt? Kedvezményezett, örökösök, hagyaték